Gyerekként állandóan korán keltem, még hétvégén is 6-7 körül ébresztettem a szüleimet, nagy örömükre. Aztán ahogy teltek az évek egyre nehezebb volt kikászálódni az ágyból.
Érdekes a párhuzam, Sunny is kölyökként korán, hajnalban kelt, aztán egyre tovább aludt és hagyott minket is. Ma már eljutottunk odáig, hogy reggelente totál kész van, alig bír felkelni.
Én elég hamar elindulok otthonról, így a történesekről csak Gábor elbeszélesei alapján van tudomásom vagy fotón szembesülök a reggeli gyűrött arcú kiskutyánkkal.
Eddig úgy volt, hogy Sunny Gábort mindenhová követte, ha mondjuk fel-alá mászkált, ami igen jellemző, akkor is. Aztán nagy lendülettel indult a reggeli sétára, ugrándozott, amikor meglátta a hámját, ezzel szemben a napokban az alábbi két képen látható módon adja a világ tudtára, hogy neki ugyan az ég világon semmi kedve nincs megmozdulni.
Szia Kitti!
VálaszTörlésDrága pofa:-)
Szerintem rájuk is hatnak a frontok. Rumi pár napja esténként esik "kómába" viszonylag korán. De azért, ha nehezen is, fel lehet őt kelteni egy-egy késő esti rövid sétára, amit a mostanában ismét kezdődő meleg miatt vezettünk be. Úgy fél 10 magasságában merészkedünk ki.
Reggelenként Rumi is aludna tovább, ha mi nem kelnénk fel. De aztán (gondolom) eszébe jut, hogy mindjárt jön a reggeli és ez már igazán ösztönzőleg hat rá:-)
Szép napot és jó sétákat!
Marianne
Szia Marianne!
VálaszTörlésEzek a kis bulldogok annyira kajacentrikusak:)
Télen mindig viszonylag korán megyünk este, hogy ne kelljen sokat fagyoskodni, nyáron pedig 1-2 órával később mi is:)
Szép napot!
Kitti