Sárdagasztás a Naplás-tónál

Csak nem akar elhúzni a tél a déli féltekére, pedig szerintem Sunny-n kívül senki más nem örül már a 10-15 centi hónak. Én azt kérném ettől az évszaktól, hogy csak miatta ne maradjon, szereti ő a napsütést, a zsenge fűhajtásokat is és főleg azt szereti, ha a gazdái is boldogok, és ők akkor azok, ha nem kell naponta háromszor sapkát, sálat, kesztyűt húzni, meleg van és süt a nap. Pont.

Egy meredek domboldal húzódik a házak előtt, amit nyáron csak szépen zöldellő fű borít, télen pedig gondosan betakarja a hó. Sunnyt ilyenkor mindig el szoktuk itt engedni, olyan boldogon rohangál, ugrál mint egy kis nyuszi, öröm nézni. Szeret(ne) idejárni sarat dagasztani is, de nem tud minket rávenni.

Tegnap este a hasáig ért a hó, ő mégis megállás nélkül ugrándozott benne. Nagyon stramm kiskutya. Mi pedig hógolyóztunk, sőt felé is dobáltuk, nézte a repülő golyót, aztán csodálkozott, ahogy földet érve apró darabokra hullott. Nem tudta melyik parányi darabhoz szaladjon.

Igazán jó lenne már úgy sétálgatni, hogy nem süllyedünk el bokáig a hóban és sárban, de erre - az ablakon kitekintve - még kicsit várni kell.

Így nem volt mit tenni, újabb saras területen barangoltunk nemrég.

Gondoltuk, hogy megint csak nem érdemes túl messzire menni, mert mindenhol ugyanaz fogad: hideg, hó, víz, illetve sár és túl sokáig úgysem kóvályoghatunk, mert annyi sár tapad a cipőnkre, hogy csak vonszolni tudjuk a lábainkat.

Nem messze tőlünk található a Naplás-tó, amely egyébként Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize és körülötte igen változatos élőhelyek – erdő, láprét, patak menti puhafás ligeterdő, gyepek, cserjés szegélyek, nádas – találhatók.

Egy évvel ezelőtt tizennyolc állomásból álló tanösvény készült a tó körül, ezeket jártuk be.

Naplás-tó, amikor ott jártunk

A tó jobb időben

Kis reklám a természetnek ismét megvolt, most jöjjön Sunny.

A sár jól kivehető:)

Szimat

Sunny a messzeségben

Egy nem túl előnyös kép, de a kedvenc fekhelye