Játék, játék, játék

A kutyák egész életükben szívesen játszanak, a közös játék során szorosabbra fűzhetjük kapcsolatunkat, levezethetjük a kutya energiáját, fejleszthetjük a koncentrációját és motiválhatjuk őket.
Nagyon sokféle hasznos időtöltés létezik, a nagy sétáktól kezdve, a labdázáson keresztül, egészen az eszköz nélküli játékig. És itt most erről lesz szó, mert tárgyakról írtam már korábban is. 

A kutya.hu írójának véleményét osztom én is, az írásban kicsit magunkra is ismertem.
Fontos, hogy a gazdi és kutya minden segédeszköz nélkül is tudjanak egymással játszani.

Azt írják, ha ez nem megy, ott valami hiányzik a kapcsolatból.

Ha tárgy nélkül játszunk, akkor mi magunk vagyunk a motiváció és a megerősítés a kutya számára, a mi mozgásunk, a mi figyelmünk, reakciónk.

Ki mástól, ha nem kutyáktól leshetnénk el a játék módját? Bár a cikk úgy szól:
"Nem kell persze négykézlábra ereszkedni és ugatni, de azt hiszem minden valamire való gazda tudja, hogy a kutyáknál mi a játékra hívás jele: egy toppantás kíséretében kutya első fele a földhöz közelít, míg a fenék fent marad. Hasonló toppantást mi magunk is kivitelezhetünk. Aztán eldönthetjük, hogy menekülünk, vagy kergetünk."

Pontosan így kezdődik nálunk is a játékra hívás, csak Sunny még morog és ugat is hozzá, hogy biztosra menjen, íme:

Értem én, hogy nem kell nekünk is négykézláb mászkálni, na de mégis csak úgy az igazi, nem?
Hát de:) Nem telik el úgy nap nálunk, hogy ha mondjuk valaki benézne hozzánk, nem gondolná, hogy ezek megőrültek. Sunny imád így játszani, szereti ha kergetjük, ha elbújhat, ha kitrükközhet minket. Például, ha játék közben bekerítjük, akkor képes hihetetlen lassú léptekkel elosonni mellettünk a szeme sarkából figyelve, mintha azt hinné, hogy így nem látjuk, majd mikor kikerül a látóterünkből hirtelen megszaporázza lépteit és rohanva bújik meg a szemközti sarokban. Aztán kezdődhet elölről, kergetőzés, bekerítés, elosonás. Jól megtornáztatja az agyát is az, hogyan verjen át minket. Na jó, azért adunk neki előnyt:) Ez a fajta játék szinte kivétel nélkül nagy birkózásokba torkollik, hanyatt vágja magát és úgy harapdálja a kezünket, de mindig csak nagyon finoman, óvatosan.

Igazából bármennyire is fáradtak vagyunk és olykor nehezen rávehetők az esti kergetőzésre, végül sosem tudunk nem-et mondani Sunny-nak, mert annyira szeretni való és őszinte az egész lénye és annyira szeretem, hogy játék az egész élete, hogy ilyenkor belőlünk is előcsalogat valamit, ami által elfeledkezünk minden gondunkról és csak önfeledten játszunk.